Ahogy a nagy élő férgeket hívják

Magyar orvos esete az emberi szembe költöző férgekkel Közép-Afrikában Magyar Nemzet Mit hívnak a nagy férgek Tartalom Megjelenése[ szerkesztés ] Ennek a féregnek a testhossza centiméter, vékony, vöröses színű gyűrűsféreg, a közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris vízi rokona.

Színét hemoglobintartalmú vére okozza. Teste egyenletesen gyűrűzött, az elülső testrészen övszerű dudorral clitellum.

Az egyes szelvényeken rövid, hátrafelé irányuló serték találhatók. Férgek, kukacok az élő testben Erre a fajra több csővájóféregfaj is hasonlít, emiatt ezeket nehezen lehet megkülönböztetni egymástól.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

Életmódja[ szerkesztés ] A mit hívnak a nagy férgek mindenféle álló- és folyóvízben megél, akár szennyezettben is. A homokos vagy iszapos talajt kedveli, ahol tömegesen fordul elő.

A kolónia tagjai iszapból kiálló, kopoltyúbelű testükkel himbálódzó férgek rózsaszínű, hullámzó szőnyegét alkotják. A csővájóféreg sokszor a nyálával kevert iszapból csövet készít, amely függőlegesen áll az aljzaton.

Testének elülső végét a csőbe rejti, kiálló hátulsó testrészével pedig kígyózó mozgást végez, hogy friss, oxigénben gazdag vízhez jusson. Nagy európai természetkalauz.

Roland Gerstmeier. Budapest : Officina Nova.