Lapos férge volt, Laposférgek – Wikipédia
Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.

Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik.

A testüreg nélküli állatokhoz képest pl. Kültakaró és mozgás[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám.

Az örvényférgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek. A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek.
Laposférgek elleni gyógyszerek
A hámszövet összenő az alatta lévő simaizomszövettelígy működési egységet képeznek. Ez a bőrizomtömlő. A laposférgek ennek segítségével féregmozgást végeznek, bár egyes csoportoknál ez teljesen visszafejlődik az élősködő életmód következtében. A bőrizomtömlőhöz további simaizomkötegek is kapcsolódnak, így az még erőteljesebbé, hatékonyabbá válik.

Táplálkozás és anyagszállítás[ szerkesztés ] Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki. A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél. A táplálék a szájnyíláson át jut a garatbaahol a garat mirigyei megkezdik az előemésztést. A garatból a táplálék középbélbe jut, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik a táplálékot.

A középbél gazdagon szétágazik, létrehozva az anyagszállító rendszert is helyettesítő béledényrendszert. A béledények vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot.
A sejtek e felesleges bomlástermékeket ugyancsak a béledényrendszerbe adják le, és a szájnyíláson át jutnak a külvilágba. Az élősködő életmódú laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődik, a tápanyagokat a gazdaszervezetből szívják fel a kültakarójukon keresztül.
Légzés[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nem alakul ki külön légzőszervük. Így van ez a laposférgeknél is.
Laposférgek – Wikipédia
Az oxigént egész testfelületükön át, diffúz módon veszik fel. Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, így a sejtek sem képesek azt felvenni.
Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán át is képes a vízből való gázcserére. Kiválasztás[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú elővesécske.
Lapos férge volt
Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer. A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta lapos férge volt. Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik.
- Hím papilloma vírus kötelező
- Fehér lapos féreg. szoboszlosound.hu - A macska leggyakoribb bélférgei
A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is. Szabályozás[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult.
ULTIMATE RV Fridge Upgrade - Part 2
Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek központja a feji részben található. Ez tulajdonképpen az agydúc, melyből a test két oldalán, hasi irányban két lapos férge volt idegtörzs indul ki. Az idegtörzsek aztán számos idegrostra ágaznak szét.
- A vírus humán papillomavírust hív HPV-nek)
- Bélférgesség tünetei és kezelése - HáziPatika Lapos férgek kezelése emberben
A lapos férge volt érzékelő receptorokat találunk, melyekkel mechanikai tapintás, hullámok és hőingereket fognak fel. Hormonális szabályozásukat, a testben elszórtan elhelyezkedő neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek. Szaporodásbiológia[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnős állatok, nem sok közöttük a váltivarú.
Lapos férgek kezelése emberben. Bilharziózis – Wikipédia
Ivarmirigyeik a herék és a petefészkekmelyek járataihoz párzószervek is tartoznak. A megtermékenyítés minden esetben belső és kölcsönös. A megtermékenyítés után petéket raknak.
A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké.
Ezek sok esetben csak kellemetlenséget okoznak az állatnak — embernek egyaránt, sokszor azonban emberre is veszélyt jelenthetnek. Ezeket az állatról emberre terjedő betegségeket nevezzük zoonózisnak, még pontosabban zooantroponózisnak. Kitérve ez utóbbiakra is, a továbbiakban ismertetném a kutyák és macskák fontosabb parazitás fertőzöttségeit, illetve azok megelőzésének módját. A laposférgek törzse A laposférgek közt a legjelentősebb kórokozók a galandférgek, melyek egyrészt saját maguk, másrészt lárváik által okozhatnak egészségügyi problémákat.
Brehm: Az állat világa — 4 kötetben átdolg. Lénárd Gábor: Biológia