Nem invazív emlőrák
Nem invazív emlő daganatok - LCIS lobularis carcinoma in situ Más néven lobularis hyperplasiának is nevezik. Erre nem invazív emlőrák szövettani típusra az jellemző, hogy a tejmirigyek lobulusok szöveti határait nem haladja meg, gyakorlatilag az egyik legkedvezőbb prognózisú altípus.
A mellrák patológiai lelete - Hogyan értelmezzük? A leletben leírt információk határozzák meg a beteg kezelésének lehetőségeit. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek abban, hogy megértse a leletein található orvosi nyelvet. Mi a karcinóma vagy adenokarcinóma? A karcinóma kifejezést a hámsejtekből kiinduló rosszindulatú daganatra használják.
Megjelenése azonban a későbbiekben invazív daganat kialakulásnak kockázatát hordozza. A mellrák esetében a legfontosabb rizikótényező - mint általában a daganatok többsége esetében - az életkor.
Pontos diagnózist a patológusi szakvélemény adhat, ehhez pedig fontos, hogy személyre szabottan az adott esetben leginkább megfelelő mintavétel és kiértékelés történjen. Ebben ad eligazítást dr.
Az emlőrák kialakulásának esélye a menopauzáig változókor, klimax minden évtizedben a kétszeresére nő. Harmincöt éves kor alatt a betegség előfordulása nagyon ritka, a betegség által a legveszélyeztetettebbek a középkorúak.
Mellrák: mikor a legfontosabb a vizsgálat?
A leggyakrabban előforduló in situ carcinoma típus. A tejcsatornákat ductusokat nem haladja meg, azok szöveti határait nem lépi át.
Betegségek Az emlődaganatok az emlőt alkotó normál sejtek átalakulásával keletkeznek. Mint a későbbiekben látni fogjuk a leggyakoribb emlőrák típusok a tejcsatornákat illetve a tejmirigyeket alkotó sejtekből carcinoma ductale, és carcinoma lobulare alakulnak ki. A normál emlőállományon belül növő daganatok idővel képesek lesznek átlépni a szöveti határokat, ekkor beszélünk invazív daganatokról.
A tejcsatornákon belül képes terjedni, kezelés nélkül idővel invazív rákká rüh krém. Invazív emlőrákok A másik nagy alcsoportot az invazív emlőrákok alkotják. Számos altípusuk ismert: carcinoma ductale invasivum: a leggyakoribb altípus, az esetek 80 százalékában ezzel a diagnózissal kerülnek a betegek felfedezésre. A ductusokból indul ki a betegség, mely a környezeti terjedés mellett a nyirokutakba és a vérerekbe is betörhet, ezáltal okozva nyirokcsomók, illetve távoli szervek áttéteit.
Ritka forma az esetek alig 5 százalékban található meg.
Jellemzője, hogy a normál emlőszövettől éles határral válik el. Ritkán, az esetek 2 százalékában találkozunk ezzel az altípussal. Kedvező prognózisú betegség.
Nagyon ritka megjelenésű daganat. Jó prognózisú, nem invazív emlőrák betegség. Jellemzője, hogy mucint sűrű nyákszerű anyagot termelő sejtek találhatóak benne. A tejtermelő mirigyekből lobulusok terjed a környező szövetekre.
Áttétes emlőrák fiatalon
Jellemzője, hogy gyakran több gócban jelenik meg az emlőállományon belül. A daganatsejtek a bőr nyirokerein keresztül terjednek, ezáltal narancshéjszerű bőrelváltozást, az emlő megnagyobbodását, érzékenységét, bőrpírt, kimelegedést okozva lokális gyulladásos jelek.
- Hogyan kezeljük az emlőrákot Az emlőrák kezelésére az orvostudományban a daganatok leküzdésére alkalmazott általános módszereket alkalmazzák: sebészeti módszer, sugárzás, kemoterápia, hormonterápia.
- Szövettan – eligazodás a betűk, számok, jelzések tengerében
- Enterobius-tojás
- Enterobius vermicularis oxiuri)
- A mellrák patológiai lelete - Hogyan értelmezzük?
Rossz prognózisú, agresszív szövettani forma. Kovács Árpád, klinikai onkológus, sugárterápiás szakorvos; További felhasznált irodalom: nccn.