Ünnepelje a madarak betegségét
Feliratkozás Leiratkozás A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez MME számos kérdés érkezett az elmúlt két hétben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön? A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása ünnepelje a madarak betegségét. Több dolog áll a jelenség hátterében Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár -csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű. A madárhiánynak ezt az érzését tovább fokozza, hogy a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre. A jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti.
Megfejtették a fehérfejű rétisasok különös betegségének titkát Budaörsi INFÓ A madarak elveszítik a kontrollt testük felett és elpusztulnak. Megfejtették a fehérfejű rétisasok különös betegségének titkát.
Sok egyed elhullását egy kékmoszatok által termelt méreganyag okozza — számoltak be eredményeikről német és amerikai kutatók a Science című tudományos lapban. A fehérfejű rétisasok Haliaeetus leucocephalus az Egyesült Államok délkeleti részén az es évek óta szenvednek valamilyen idegi betegségben.
Leona, a főnixszé lett városi galamb — Mese a madarak és fák napjára Lehoczky Rella Egy biológia-földrajz szakos apával nekem és testvéreimnek észrevétlen beleivódott bőrünkbe a természet szeretete és megbecsülése, a növények és állatok ismerete, védelme, környezetünk megóvása. Sokan megmosolyognak, amikor nem taposom agyon a lótetűt, vagy amikor az ablakon beszökött poloskákat papírlapra csalogatom és visszaengedem a szabadba.
Elveszítik a kontrollt testük felett és elpusztulnak. A tünetek más madaraknál is megjelentek.
Az Észak-Amerika legnagyobb madaraként számon tartott állat szárnyfesztávolsága több mint két méter. Feje, nyaka és farktollai fehérek, így kiemelkednek egyébként sötétbarna tollazatából.
- Kötőhártya-papilloma kezelés
- Férgek kezelése az emberi szférában
- Szemölcs kezelés ujja
- A nemi szemölcsök után a szemölcsök kifehéredtek
A vizsgálatok során Susan Wilde, a Georgia-i Egyetem tudósa felfedezte, hogy egy korábban ismeretlen kékmoszat, vagyis cianobaktérium, mely édesvízi tavakban a piroserű átokhínáron Hydrilla verticillata él, különböző madarakat és más állatokat betegít meg. Az általuk termelt anyag bejut a növényevő halakba, vízimadarakba vagy teknősökbe, melyeket aztán felfalnak a fehérfejű rétisasok.
Papillomavírus férfiaknál azonban nem tudták megállapítani, mi indítja el a méreganyag termelését a cianobaktériumokban.
Amikor tudomást szerzett arról, hogy Wilde a madarak neurológiai betegségének okát a hínár levelein lévő cianobaktériumokhoz köti, mintákat kért be Georgiából.
A növényekről ünnepelje a madarak betegségét baktériumokat laborban tenyészteni kezdte, majd ismét Georgiában letesztelték, valóban megmérgezi-e ez a szaporított baktérium a madarakat.
Ünnepelje a madarak betegségét
A német laborból Georgiába küldött baktériumok azonban nem okoztak betegséget a madaraknál. A tenyésztett baktériumok nem voltak mérgezőek.
Tollbamondás 17. negyedik osztály, A madarak és fák napja
Ezt követően újabb mintákat vettek a tudósok, de ezúttal a levelek felszínét is vizsgálatnak vetették alá. Ekkor különleges brómvegyületeket találtak, ami által nyilvánvalóvá vált, hogy a baktériumoknak brómra van szükségük ahhoz, hogy brómtartalmú mérget termeljenek. Amennyiben a laborban tenyésztett baktériumokhoz brómtartalmú sót adtak, megbetegítették a madarakat. Egyelőre azonban még nem világos, miért termelnek ezek a baktériumok egyes tavakban mérget, míg a másikban nem.
A tudósok feltételezése szerint elképzelhető lehet, hogy egyes tavakban brómtartalmú gyomirtó szereket alkalmaznak az invazív átokhínárok ellen.
Brómvegyületek ugyanakkor a természetben is előfordulhatnak.
